Ugrás a tartalomra

 

A Szlovén Köztársaság Államtanácsa a Szlovén Köztársaság Alkotmánya által szociális, gazdasági, szakmai és helyi érdekeket képviselő testületként meghatározott képviselőtestület. Az Államtanács összetétele:

  • a munkaügyi és a szociális érdekek képviselői (funkcionális érdekek), valamint
  • a helyi érdekek (területi érdekek) képviselői.

Negyven államtanácsos képviseli a társadalom valamennyi fő szegmensének érdekeit:

  • négy tag a munkáltatók képviseletében,
  • négy tag a munkavállalók képviseletében,
  • négy tag a mezőgazdasági termelők, kisiparosok és szabadfoglalkozásúak képviseletében,
  • hat tag a nem gazdasági tevékenységek képviseletében,
  • huszonkét tag a helyi érdekek képviseletében.

 
A különböző társadalmi csoportok érdekei az Államtanácsban intézményesített módon találkoznak, és a döntések szakértői szintű érvek ütköztetése alapján születnek. A magas fokú szakmaiság fenntartása érdekében, és azzal a céllal, hogy az Államtanács munkájából a politikai érdekeket kizárja, a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy az államtanácsosok nem hivatásos alapon töltsék be tisztségüket. Az államtanácsosok az Államtanácsban az érdekképviseleteken keresztül képviselt különböző társadalmi és gazdasági területeken dolgoznak, és így napi kapcsolatban állnak az általuk képviselt területtel.

Az Államtanácsnak azért ilyen az összetétele, hogy semlegesítse a politikai pártok befolyását, amelyek elsősorban az Országgyűlésen keresztül vesznek részt a jogalkotási folyamatban. Az Államtanács nem képviseli a Szlovén Köztársaság valamennyi polgárát, hanem csak bizonyos társadalmi és gazdasági érdekeket. Helyzete és felépítése ezért megfelelő választási rendszert irányoz elő, amely eltér az országgyűlési választások rendszerétől. Az alapvető különbségek a választások módjában, a választójogban, a politikai pártok szerepében, a mandátumok elosztásának rendszerében és a hivatali időben mutatkoznak.

 

A Szlovén Köztársaság alkotmánya az állami berendezkedésről szóló fejezetében az Államtanácsot az államhatalmi szervek rendszerében a második helyre sorolja. Az Alkotmány meghatározza az Államtanács összetételét (96. cikk), hatáskörét (97. cikk), tagjai megválasztását (98. cikk), a döntéshozatali eljárást (99. cikk), a tisztséggel való összeférhetetlenségét és a mentelmi jogot (100. cikk), valamint az Államtanács házszabályát (101. cikk).

Az Államtanácsba történő választásokat nem a Szlovén Köztársaság Alkotmánya, hanem az Országgyűlés által kétharmados abszolút többséggel elfogadott törvény szabályozza. A választások közvetve az érintett érdekvédelmi szervezeteken vagy helyi közösségeken keresztül történnek. A közvetett választások szorosabb kapcsolatot tesznek lehetővé az érdekképviseleti csoportok tagjai és képviselőik között, mint a közvetlen választások. Emiatt az ilyen választásokon nem szükséges a politikai pártok képviselete, de a politikai befolyás nem zárható ki teljesen az Államtanács működéséből. A politikai pártok a legnagyobb befolyással a helyi érdekeket képviselő tanácsosokon keresztül rendelkeznek. Őket a helyi közösség képviselőtestületei választják meg, amelyek általános választások alapján alakulnak, amelyeken a politikai pártok meghatározó szerepet játszanak. Azonban sokkal kisebb befolyással bír a politika a funkcionális érdekképviseletek esetében, mint a helyi érdekképviseletek esetében.


Az Államtanács tagjait öt évre választják. A szavazás napján a tizennyolcadik életévét betöltött szlovén állampolgár jogosult szavazni és jelöltetni magát az Államtanács tagjává (2. cikk). Az Államtanács tagjait nem az általános választójog alapján választják meg, hanem különleges választójog alapján, amelyet a törvény az egyes érdekképviseleti csoportok számára az adott érdekképviseleti csoportok vagy helyi közösséghez való tartozásuk alapján határoz meg.

Az Államtanács és testületei munkája nyilvános. A nyilvánosság csak akkor korlátozható vagy kizárható, ha az Államtanács vagy valamelyik testülete így határoz (az Államtanácsról szóló törvény 52. cikke). Az Államtanács és a bizottságok ülései nyilvánosak, és azt a polgárok közvetlenül figyelemmel kísérhetik. A munka nyilvánossága a médiákon keresztül is biztosított; az Államtanács és a testületek üléseinek minden anyaga (a bizalmas jellegűek kivételével) hozzáférhető. A nyilvánosságot sajtótájékoztatókon, sajtóközleményeken, nyilatkozatokon, a honlapon és az Államtanács Hírlevelén keresztül is tájékoztatják az Államtanács által végzett munkáról és a fejleményekről. Sajtótájékoztatót az Államtanács nevében az Államtanács elnöke, a bizottságok vagy érdekképviseleti csoportok nevében a bizottságok elnökei és az érdekképviseleti csoportok vezetői hívhatnak össze. Az Államtanács munkáját, határozatait vagy döntéseit a honlapon, a Szlovén Köztársaság Államtanácsának Közleményeiben és az Államtanács Hírlevelében ismertetik.