Az Államtanácsban a munkaadók, a munkavállalók, a mezőgazdasági termelők, a kisiparosok és a szabadfoglalkozásúak, a nem gazdasági tevékenységeket folytatók és a helyi érdekeket képviselő érdekképviseleti csoportok foglalkoznak az általuk képviselt terület ügyeivel. A testületek, bizottságok a különböző jogalkotási kérdésekkel, kezdeményezésekkel és kérelmekkel foglalkoznak a hatáskörükbe tartozó területeken. A bizottságok véleményüket az Államtanácsnak küldik meg jóváhagyásra, vagy közvetlenül az Országgyűlésnek, illetve testületeinek. Az Államtanács valamennyi bizottságába és ülésére rendszeresen meghívják a törvények és egyéb dokumentumok előterjesztőinek, a Kormánynak, illetve a minisztériumoknak és a szakértőknek a képviselőit. Az érdekképviseleti csoportok általában az Államtanács ülései előtt tanácskoznak. Az Államtanács havonta egyszer tart rendes ülést, rendkívüli ülést pedig rendszerint az államtanácsosok csoportjának kérésére, halasztó hatályú vétójavaslat vagy időhiány miatt halasztást nem tűrő ügyek miatt hívnak össze. Az Államtanács és bizottságai, valamint az érdekképviseleti csoportok ülései nyilvánosak.

---

Döntéshozatal

Az Államtanács döntéshozataláról a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 99. cikke rendelkezik: 

• Az Államtanács akkor hoz döntéseket, ha tagjainak többsége jelen van az ülésen,
• Az Államtanács a jelenlévő tagok szavazatainak többségével dönt.

Az Államtanács nyilvánosan szavaz; titkos szavazással azokban az ügyekben szavaz, amelyekről az Államtanács Házszabálya rendelkezik, vagy amelyekben az Államtanács jelen lévő tagjainak többsége így határoz. Titkos szavazást az Országgyűlés elnöke, legalább nyolc tanácsos vagy valamelyik érdekképviseleti csoport javasolhat.

---

Az Államtanács hatásköre

Az Államtanács:

• javasolhatja az Országgyűlésnek törvények elfogadását,
• véleményezhet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó bármely kérdést,
• kihirdetése előtt kérelmezheti, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra a törvényt,
• vizsgálatot kérhet a 93. cikk szerinti közérdekű ügyekben.

 

Jogalkotási kezdeményezés

Az Államtanács javasolhatja az Országgyűlésnek törvények elfogadását vagy a törvények egyes rendelkezéseinek módosítását (a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 97. cikke első francia bekezdése). Ez az Államtanácsnak a jogalkotási folyamatban betöltött jelentős kezdeményező szerepe. Az Államtanács tanácsosai kezdeményezésein és kérelmein keresztül (az Államtanácsról szóló törvény 58. cikke), és az Államtanács bizottságainak valamint érdekképviseleti csoportjainak javaslatai révén jut kifejezésre.

 

Véleményezés

Az Államtanács minden, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben véleményt fogad el és véleményez (a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 97. cikke második francia bekezdése). Így az Országgyűlésben az Államtanácsban képviselt érdekképviseleti csoportok érdekeit képviseli. Az Államtanács szakbizottságai véleményeket, álláspontokat és javaslatokat fogalmaznak meg a munkaterületükhöz tartozó törvények és egyéb jogi aktusok tárgyalásakor is. Amikor az Országgyűlés elnöke az Államtanács elnökétől megkapja az Államtanács javaslatait, véleményét vagy kérelmét, haladéktalanul továbbítja valamennyi országgyűlési képviselőnek és a kormánynak, valamint felkéri az illetékes testületet és a kormányt, hogy küldjék meg véleményüket az Országgyűlésnek. A testület az Államtanács javaslatainak, véleményeinek vagy kérelmeinek tárgyalásakor, azokról állást foglal, és erről beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés elnöke tájékoztatja az Államtanács elnökét az Országgyűlés által az Államtanács javaslataira, véleményére és kérelmeire vonatkozóan hozott döntésekről (az Országgyűlés Házszabályának 217. cikke).

 

Halasztó hatállyal bíró vétó

E hatáskör alapján (97. cikk (1) bekezdés harmadik francia bekezdés) az Államtanács felkérheti az Országgyűlést, hogy a már megszavazott törvényről újból döntést hozzon, ezúttal nagyobb többséggel. Az Államtanács a törvény elfogadásától számított hét napon belül élhet a törvényre vonatkozó ismételt döntéshozatalra irányuló kérelmével (a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 91. cikke). Újbóli döntéshozatal esetén a parlamenti képviselők többségének kell szavaznia a törvény elfogadása mellett, kivéve, ha a Szlovén Köztársaság Alkotmánya a tárgyalt törvény elfogadásához nagyobb számú szavazatot ír elő (a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 91. cikke (2) bekezdése). Az Országgyűlés újbóli döntése végleges.

 

Parlamenti vizsgálat

Az Államtanácsnak azt a jogát, hogy közérdekű ügyekben vizsgálat indítását (parlamenti vizsgálat) kérje, az Alkotmány 93. és 97. cikke szabályozza. Az Alkotmány 93. cikke kimondja, hogy az Országgyűlés közérdekű ügyekben vizsgálatot rendelhet el, de ezt az Országgyűlési képviselők egyharmada vagy az Államtanács kérésére teheti meg. Az Államtanács Házszabályzata 68. cikkének (1) bekezdése értelmében bármelyik tanácsos, bizottság vagy érdekképviseleti csoport kezdeményezheti a parlamenti vizsgálatot. Az Államtanács a jelen lévő tanácsosok többségi szavazatával dönt a parlamenti vizsgálat iránti kérelemről.

 

A rendelkezések és általános jogi aktusok alkotmányosságának és jogszerűségének felülvizsgálata iránti kérelem

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény (23a. cikk; a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 64/2007. szám) az Államtanácsot feljogosítja arra, hogy a rendelkezések és általános jogi aktusok alkotmányosságának és törvényességének felülvizsgálatára irányuló eljárást kezdeményezzen az Alkotmánybíróságnál. Az Államtanács élhet ezzel a hatáskörrel, ha úgy ítéli meg, hogy egy adott rendelkezés, egy jogszabály egy része vagy a jogszabály egésze ellentétes az Alkotmánnyal vagy annak egyes alkotmányos rendelkezéseivel. Az Államtanács a rendelkezések és általános jogi aktusok alkotmányossági és törvényességi felülvizsgálatára irányuló eljárást azt követően kezdeményezhet, hogy a rendelkezést vagy általános jogi aktust már elfogadták és hatályba lépett a szlovén jogrendszerben.

 

Javaslat a törvény hiteles értelmezésének elfogadására

A törvény hiteles értelmezésének elfogadására vonatkozó eljárásáról az Országgyűlés Házszabálya rendelkezik (149–152. cikk). A törvény hiteles értelmezésének elfogadására irányuló indítványt bármely előterjesztő benyújthat, aki törvényt javasolhat, azaz az Államtanács is. Az Országgyűlés elnöke a javaslatot megküldi véleményezésre az illetékes testületnek, a jogalkotó és jogi szolgálatnak valamint a Kormánynak. A hiteles értelmezés szövege elfogadottnak minősül, ha a kötelező értelmezés tárgyát képező törvény elfogadásához szükséges képviselők többsége megszavazza azt. Az elfogadott hiteles értelmezés nem módosítható.